- Mi az drágám? Mi történt? - kérdezte férjurát.
- Nem fogod elhinni! - kiáltotta ragyogó arccal - Mi vagyunk a következők!!!
- Milyen következők? Miről beszélsz? Megint ittatok munka után?
- Jaj, dehogy ittam, most ezt miért? Vagyis, persze hogy ittam. A Srácokkal pár sört. Onnan rohantam hozzád, mindjárt megyek is vissza, de most nem ez a lényeg. Mi vagyunk a következők, akik vendégül látják a Srácokat! Emlékszel, Petiéknél milyen finomat főzött az asszony?
- Hogy emlékeznék, amikor el sem vittél?
- Jaj, ne kezdd megint, tudod, hogy fiúbuli volt...
- Akkor miért nem a fiúk főznek?
- Tökmindegy. Na szóval - folytatta hadarva a boldog férj - a lényeg, hogy ide jönnek holnap, és nekünk kell a legjobb vendéglátóknak lennünk. Arra figyeljünk, hogy nem kell, hogy főétel legyen, ne is desszert, pizzát szeretjük, de az túl alap, ne legyen csirkés, mert olyat ettünk múltkor. Szóval találjunk ki valamit, ami még nem volt.
- A többesszámmal arra utalsz, hogy végre te is segítesz?
- Hát hogyne! Én veszem a sört! - ragyogott fel a boldog férj, majd csókot nyomott Anett homlokára és a következő pillanatban már szaladt is vissza a Srácokhoz.
Anett pedig leült és gondolkodott. Mit is csináljon, ami megfelel a követelményeknek? Igencsak tanácstalan volt, így nekiállt recepteket keresni, de hát nem igazán volt olyan szakácskönyve, amiben olyan különlegességet találhatna, mint amit férjecskéje kíván. Nézelődés közben a kezébe akadt egy furcsa kis könyv, amit még soha nem látott azelőtt, nem is emlékezett, hogy került a polcára. A borítóján egy furcsa kis szakácsemberke volt, szemébe húzott sapkával. A könyv címe pedig legnagyobb meghökkenésre ez volt: "Egy recept, ami nem főétel, nem desszert, nem csirke de majdnem pizza, viszont kiváló különleges beszélgetéshez egy jó társaságban". Nem hitt a szemének, elvégre nem hitt a csodákban. Kinyitotta és valóban csak egy recept volt benne: fokhagymás rozmaringos Grissini mindenféle mártogatóssal.
Hozzávalók 6 személyre:
1/2 kg liszt
7 g szárított élesztő
olivaolaj
só, cukor
2-3 gerezd fokhagyma
1 friss ág rozmaring
3 dl langyos víz
A tészta épp úgy készül, mint egy egyszerű pizzatészta (10. fejezet, vagy 16. fejezet) liszt közepére kis krátert kreálunk, beleöntjük az élesztőt, az olajat, a sót a cukrot, majd apránként kevergetve beleöntjük a vizet. Amint már a massza kezd lágy tésztává válni hozzákeverjük az apróra vágott rozmaringot és a fokhagymát, majd rugalmas tésztává gyúrjuk, amit 1-1,5 óra alatt kb. duplájára kelesztünk.
A tésztából hosszú vékony rudacskákat formázunk, majd sütőpapírra helyezzük és 250 °C-ra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt megsütjük. Akkor lesz a jó, ha kívül már kezd kérgesedni, de belül finom puha marad.
A Grissinihez szinte bármilyen mártás, tunkolós készíthető ízlés szerint. Anett fokhagymás-sajtkrémes, mustáros-currys, valamint csípős salsa szószt készített, hogy legyen miből válogatnia a Srácoknak.
Mondani sem kell, hogy remek este volt, a Grissini nagy siker aratott, a Srácok még búcsúzkodás közben is arról beszéltek.
- Váljék egészségetekre - pirult el Anett, és legjobban férje büszke ölelésének örült.
